Alkotó: Lencsés Andrea

A pályázat címe: Fizikai valóság

Megvalósulás éve: 

Rövid összefoglaló: Pályázati anyagon, a kettős fénytörés elvén alapszik, melynek látványához, polikarbonát anyagot, polárszűrőt és RGB monitorokat használok fel. Az ötlet a poliriszkóp természetben megjelenő ásványok vizsgálati technikájából indul ki.

A pályaműnek a pályázat célkitűzése szempontjából való összefoglalása:

Mű címe: Fizikai valóság
Johannes Itten: A színek művészete című könyvében ír arról, hogy: „A természetben létrejött színek fizikai értelemben színtelen testek. A nap fénye által jönnek létre, a tárgyak színei. Az határozza meg egy tárgy színét, hogy milyen hullámhosszúságú fényt nyel el, abszorbeál, és ver vissza.”
A fénytechnika számos megvalósítása érdekel, jelenleg a fizikából ismert polarizált fény keltette fel az érdeklődésem.
Egy olyan fényteret szeretnék létrehozni, amely a kettős fénytörésen alapszik. Ebben a térben, a szoba szinte minden falának síkját monitorok alkotják. A pályázati műben az áttetsző tárgyak szemünk által nem látható felület feszültség színeit jelenítettem meg, melyhez segítségül szolgál, az RGB polarizált fény, és a polárszürő használata.
Az egész azon fizikai jelenségen alapul, hogy hogyan vizsgál kettős törésű anyagokat a tudomány, melyeket anizotróp anyagoknak neveznek, ezen anyagok több törésmutatóval rendelkeznek, ilyenek például a természetben fellelhető kristályok. Az ásványokat polariszkóp használatával figyelik meg, ezt nevezzük keresztpoláros technikának. A vizsgálathoz a mikroszkópon belül két polarizált ellentétes irányú szűrő közé helyezik a kristályt, melyeken keresztül fény megy át, a fény segítségével látható lesz a tárgy felületén fellépő interferencia. Tehát azonos fényforrásból kiinduló egy gyorsabban és egy lassabban terjedő hullám találkozásakor interferencia lép fel. A jelenség, az RGB színtérre is igaz, polarizált fényt ad a monitorunk, tv-énk is. A polariszkópon belül a polárszűrők forgatása által, megjelenő színek, más-más színbéli látványt eredményeznek, ezek nem véletlenszerűek. Az így kialakuló interferencia színeket először Sir Isaac Newton írta le, ezért is hívják Newtoni színsorozatnak, majd később Auguste Michel-Lévy diagramot hozottlétre az interferencia színskálájára, amely a kristályokon jelenik meg, és amelyet az RGB színskálájánál is alkalmaznak. Ez a jelenség lesz látható az áttetsző tárgyakon is, amit a térbe helyezek, ha sajátosan megtervezett poárszemüvegünkben lévő szűrőket elforgatjuk. Ehhez a fotográfiában használt előtét lencsét, polárszűrőt használom fel, amit azon a területen azért alkalmaznak, hogy kiszűrje a tárgyak csillogását. A polarizált technika alkalmazása máshol is megjeleni a hétköznapokban, például, mozikban a 3D szemüvegek polárszűrővel vannak ellátva, ahhoz, hogy a kívánt látvány akarjuk elérni a két szűrőnek, más irányba kell néznie, mint a fent említett polariszkóp használatánál is.

A polarioszkóp elvét felhasználva, és RGB, azaz polarizált fény használatával hozom létre a munkám, melynek alapját áttetsző, polikarbonát műanyag adja, kristályformába öltve. Azért választottam ezt az anyagot, mert általa, gyönyörűen látható az általam láttatni kívánt fényoptikai jelenségek. Habár maga ez a tervezett tér még nem valósult meg, mert nagyon költséges lenne, de kisebb látvány változatokat készítettem, fotók, térbeli geometrikus testek formájában, melyben megjelenik, hogy milyen sok formai elemet tudunk felhasználni, a különböző látvány eléréséhez. A látványtervben látható, hogy a kialakított tér, szoba egy falát kivéve világító polarizált fény jelenik meg, ez azonos, a monitorok, mozivásznak fényjelenségével. Az- az egy sík fal, amely nem működik nagy monitorként, két polárszűrővel van ellátva, melyek elmozognak egymáson, így azok, akik nem lépnek be a térbe, számukra is látható lesz a tárgyakon fellépő interferencia színskála. Aki viszont belép a helyiségbe, csak áttetsző tárgyakat lát, egy világított térben. De, ha felveszi a polárszűrőből kialakított szemüveget, amin az állítható szűrőket elforgatja, más- más interferencia színtartomány jelenik meg a szeme előtt az adott tér látványáról, mely eredményeként olyan jelenséget tapasztalhat meg, ami szabad szemmel nem látható.
Azért választottam a kristályformát, mert olyan látványt nyújt a hétköznapi embernek, amivel nem minden nap találkozik, mint például egy ásvány barlangba sem juthat el, vagy az említett mikroszkópon keresztül létrejött látvány. Továbbá, az is fontos számomra, hogy az adott kiállító térrel interakcióba kerüljön a szemlélő.
A legtöbbször az motivál, hogy hogyan lehet egy már meglévő technikát más területen felhasználni, átalakítani újszerű formában megvalósítani.