Alkotó: Koza Petra
A pályázat címe: Belső udvaros bérházak természetes megvilágítása
Megvalósulás éve:
Rövid összefoglaló:
A napfény alapvető szükséglet. Az emberi szervezetre gyakorolt biológiai hatása mellett befolyással bír viselkedésünkre, mentális és fizikai állapotunkra.
Az ablakaink kialakításának alapvető célja a megfelelő természetes fény biztosítása a belső terek számára. Mindazonáltal az ablak kapcsolatot is teremt a külvilág és a belső tér között: összeköt és elválaszt.
A pályaműnek a pályázat célkitűzése szempontjából való összefoglalása:
A napfény alapvető szükséglet. Az emberi szervezetre gyakorolt biológiai hatása mellett befolyással bír viselkedésünkre, mentális és fizikai állapotunkra.
Az ablakaink kialakításának alapvető célja a megfelelő természetes fény biztosítása a belső terek számára. Mindazonáltal az ablak kapcsolatot is teremt a külvilág és a belső tér között: összeköt és elválaszt.
Pályázatomban egy olyan általános problémát szeretnék tárgyalni, amely a 19. században épült belső udvaros kialakítású bérházak jellemzője Budapesten.
Mi okozza a problémát?
Azon belvárosi épületek esetében, ahol a jellemzően kis területű telken igyekeztek minél több lakást kialakítani, az épületek felfelé terjeszkedtek. A magasabb épületek kisebb és zártabb belső udvarokat eredményeztek. Manapság is tapasztalhatjuk, hogy a budapesti bérházak belső udvarai az alsó szinteken nyomasztóan sötétek és rossz hangulatúak. A magas falak közötti szűk területet a lakók leginkább csak közlekedésre használják, és nem tartózkodnak ott huzamosabb ideig. Budapesten egy új kezdeményezés kapcsán egyre több lakóközösség próbálja meg a belső udvarát közösségi térként is birtokba venni. Növényeket telepítenek, és kültéri pihenőket alakítanak ki. Az így kapott lokális zöldfelület növelheti a lakók komfortérzetet, ugyanakkor tovább csökkenti a természetes fény mennyiségét az alsóbb szinteken elhelyezkedő lakásokban.
Kiket érint leginkább?
Az udvari ablakkal rendelkező, sötétebb lakások olcsóbbak az utcai ablakkal bevilágított lakásoknál, ezért gyakran az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegek költöznek ide. Jellemzően alacsony jövedelműnek számítanak az idős emberek, akik többnyire ritkán hagyják el otthonaikat.
A napfény kimondottan fontos az időskori szervezet számára. Az időskori cirkadián ritmus a lecsökkent hormontermelés következtében megváltozik: a szervezetben az alvásért felelős hormon, a melatonin szintje napközben éri el a maximumát, ami napközben megnövekedett alvásigényt, éjszaka pedig éberséget okoz. Tanulmányok kimutatták, hogy azok az idősek, akiket nagyobb mennyiségű természetes fény ér napközben, éjszaka nyugodtabban alszanak, kevesebb alkalommal ébrednek fel, és könnyebben térnek vissza alvó állapotukba [1].
A koncepció
A koncepcióm célja egy olyan installáció kialakítása, amely segítségével a természetes fény útját „meghosszabbíthatjuk” a magas falak között. Így azok az alsóbb szinteken élő, főként idős emberek, akik idejük nagy részét az otthonukban töltik, nagyobb mennyiségű természetes napfényhez juthatnak, és ezáltal életkörülményeik javulhatnak. A tervezésnél fontos szempont, hogy a lefelé közvetített fény ne vakítsa el az udvaron tartózkodókat normál fejtartás esetén.
Budapest az északi félteke 47° szélességi és a keleti félteke 19° hosszúsági körén fekszik, éghajlata nedves kontinentális. A Nap legmagasabb hajlásszöge a nyári napfordulókor 66,5°, míg a legalacsonyabb 19,5° a téli napforduló idején.
Nyáron a napsütéses órák száma és a megemelkedett hőmérséklet nem indokolja, hogy az épület „oázisaként” szolgáló belső udvart jobban bevilágítsuk. Télen és az átmeneti időszakokban azonban szükséges lehet megnövelni az alsó lakásokba jutó fény mennyiségét.
Technikai megoldások
Az általam tervezett installáció alapja több, az udvar fölé belógatott, különböző hosszúságú és keresztmetszetű „fénycső”. Ezek működésének elve, hogy a tetőre érkező direkt napfényt az oda felszerelt ún. héliosztátokkal a lakóépület közepe felé irányítjuk. A héliosztátok napenergiával vezérelt apró tükrök, amelyek képesek lekövetni a Nap útját, ezáltal a napsütéses órákban maximális fényerősséget és folyamatos fénysugarat biztosítanak. A tükrök Fe rmat-spirálnak megfelelően rendeződnek el a tetőn, így nem kerülnek takarásba egymással [2].
A fénycsövek „szájánál” egy ún. Fresnel-lencse gyűjti össze a beérkező napsugarakat, majd továbbítja azokat a fénycsövek belseje felé. A csöveket több meghajlított OLF (optical lighting film) lapokból álló réteg alkotja. Ezek olyan polikarbonát lemezek, amelyek egyik oldala sűrűn bordázott kialakítású. A bordák prizmaként hatnak a lemezen áthaladó fényre: a térben egyenletesen szétterítik azt. A több OLF rétegen áthaladó fénysugár többször szóródik, ezáltal segíti a fénysugarak egyenletesebb eloszlását az alsóbb emeleteken is.
Ahhoz, hogy a begyűjtött fénysugarak ne kizárólag a legalsó szintre jussanak el, olyan perforált OLF lapokat alkalmazunk, amelyeken a földszinttől való távolság függvényében különböző átmérőjű fehér diffúz pontok találhatók. Ezek a fehér diffúz pontok közvetlenül átengedik az érkező napsugarakat, így a felsőbb emelteken is biztosítanak természetes fényt.
Az elkészült installáció alkalmas arra, hogy a jelenleginél több természetes fényt biztosítson a földszinti és első emeleti lakások számára. Javaslom együttes alkalmazását világos színű, jó fényvisszaverő képességgel rendelkező udvari burkolattal, illetve világos falszínezéssel.
Felhasznált forrás
1. Figueiro M. G., Saldo E., Rea M.S., Kubarek K., Cunningham J., Rea M.S., Developing Architectural Lighting Designs to Improve Sleep in Older Adults, The Open Sleep Journal, 2008 1 40-51
2. http://news.mit.edu/2012/sunflower-concentrated-solar-0111